2017. augusztus 10., csütörtök

ÓBUDAI TÉNYEK

ÓBUDA VÁROSA HEGYTETŐN ÉS HEGYOLDALBAN LÉTEZETT!
A BELSŐ-NYUGATI DUNA MEDER A CSILLAGHEGY ALJÁBAN


  • Hivatalosan nem tudták Óbuda városának azonosítani azt a területet,amit ma Óbudaként ismerünk, ugyanis sem a látképek, sem az oklevelek, vagy az óbudai határjárások, egyszerűen nem arról a földrajzi tájról szólnak.

             

BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ ALAPJÁBAN TÉVES AZONOSÍTÁSAI




  • A történetírói téveszmék már a 19. században kialakultak Óbuda helyrajzával kapcsolatban, és napjainkban is ugyanezeket, és az ezekből a szamárcsapással kialakult még durvább történész dogmákat erőltetik tovább hivatalból.
A KRÓNIKÁINK IGAZAT ÍRNAK-A TÖRTÉNÉSZEK HAZUDNAK! 


SICAMBRIA  VÁROSA ÓBUDAKÉNT ÉLT TOVÁBB


SICAMBRIA=BUDA VETUS-ALT OFEN-ÓBUDA




  • Napjainkban is Schönvisner hazugságát sulykolják belénk, hogy az ősi Sicambria nem létezett, és Óbuda városa a római Aquincumból fejlődött ki, pedig a feltárások során semmilyen ! magyar vonatkozású épületet vagy leletet sem találtak a római polgárvárosi részen, ami manapság a múzeum területe. Ezt a tényt, az aquincumi múzeum előző vezetése beismerte a közösségi oldalán is.




  • Nem vették figyelembe, hogy a Duna még a középkorban is bent volt a nyugati hegyek oldalában, így tehát az Óbudáról készült hadmérnöki rajzokat fantázia rajzoknak minősítették.Az igazán döbbenetes azonban az, hogy a mai digitális-műholdas alkalmazások világában is ugyanezt folytatják egyesek(Lassányi,Laszlovszky,Láng, Végh,Kanyó) Tudatlanság és nemtörődömség jellemzi a hivatalos oldalt Óbuda ügyben. Valamint ferdítések és félremagyarázások, amivel a Történész Szamárcsapást erőltetik tovább. 

  • A mai Nev Ofen-Buda várát, Alt Ofen-Óbudával, és annak oklevelekben leírt épületeivel mosták egybe hivatalból, mert a történész tévhit szerint a mai Buda volt a Pest-hegyi vár. Csakhogy Novi Montis Pest(h)iensis(Pesthegyi új vár) valójában az új Óbuda vára volt-a régi mellett-Megyer hegyén, a mai Csillaghegyen, és erről okleveleink is vannak bőven és a határjárások is erről a területről szólnak. A mai Buda várát-Nev Ofent nem IV. Béla építette, hanem Károly Róbert! Első Lajos lakott a mai Buda várában állandó jelleggel, mert Óbudát Erzsébet királyné kapta meg, ezért történik az 1355.óbudai határjárás.

ZICHYÉK HAMIS TÉRKÉPE ÉS HATÁRJÁRÁSA KÉPEZI A HIVATALOS ÓBUDAI TÖRTÉNELMI  TÉVESZMÉK ALAPJAIT NAPJAINKBAN IS!

  • Zichyék térképet hamisítottak, hogy olyan területeket szerezzenek meg, amelyek valójában sosem tartoztak Óbuda városhoz, ezért történt a sok pereskedés. A meghamisított térképekkel a középkori Óbuda városának létét, a saját érdekük szerint helyezték át,egy másik területre, a Jenő rév budai oldalára, hogy még nagyobb bevételekre tegyenek szert

  • Történészeink elhitték Zichyék hamisításait, hiszen tanulmányaikban az ő hamis óbudai határjárásukat tüntették fel, és sajnos napjainkban is úgy tanítják, hogy a Zichyék főtere volt Óbuda városa
BOTRÁNY!

Nem szóltatok Hertának, hogy ez a hadmérnöki látkép csak "bulvár ábrázolás" ? (Laszlovszky József prof)

Itt ugrik a majom a szódavízbe, avagy történész a Dunába...
BERTALANNÉ ALTMANN JÚLIA ALAPJÁBAN TÉVES ÓBUDAI LÁTKÉP AZONOSÍTÁSA !

  • A ma Óbudának ismert területen feltárt romokat sem oklevelekkel, sem látképekkel sem a határjárásokkal nem tudták Óbuda város egykori épületeivel azonosítani, és ez nem meglepő, hiszen Óbuda-Sicambria királyi várai és városa sziklás hegytetőn létezett, minden vonatkozó forrás egybehangzó tudósítása szerint.
EGYKORÚ HITELES HADMÉRNÖKI RAJZ ZIMMERMANN AZ ÓBUDAIAK MENEKÍTÉSE  MEGYER ÖBLÉBŐL 1595.

  • Az Óbudát ábrázoló középkori rajzok teljes hitelűek, hiszen azokat a rajzok látószögéből a helyszínen, hiteles hadmérnöki rajzolók-művészek készítették saját kezűleg, az adott kor és saját tudásuk legjavával. 

  • Óbuda városának azt a területet nevezzük, ahol a préposti és királynéi várakat láthatjuk. A hadmérnöki rajzokon ezek a várak a hegytetőn-préposti- és a hegyoldalban-királyi(néi)- láthatóak, tökéletesen és harmonikusan illeszkednek a tájba és a Duna-menti várak rendszerébe. Esztergom királyi és préposti várai is hegytetőre épültek, csakúgy, mint Visegrád vára, és ez nem véletlen.
1. ANTIQUA PEST VÁROS, 2. NEV-OFEN BUDA, 3.NAGY SZIGET INSULA BEATE VIRGINIS-3. A CSILLAGHEGYEN PESTHEGYEN A PRÉPOSTI ÉS KIRÁLYNÉI VÁR


Az Óbudát ábrázoló rajzokon a préposti és királynéi vár ábrázolása a hegytetőn, és hegyoldalban, teljes értékűen hiteles és valóságos látkép!

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN DILLICH HADMÉRNÖK RAJZA


  • A háttérben látható mai Buda várának ábrázolása is hiteles, így tehát a képen látható táj és a további várak helyrajza és ábrázolása is teljesen valóságos, és a kor vízrajzi viszonyainak megfelelő. 

DILLICH OFEN BUDA ÉS PEST


  • A rajzokat készítő mesterek más képein is, a mai Buda várának ábrázolásai teljesen valóságosak és hitelesek, és ezek hivatalosan is elfogadottak a tanulmányokban is.
 
ÓBUDA VÁRAI A CSILLAGHEGYEN HÁTTÉRBEN NEV OFEN- ÚJ BUDA VÁRA

  • A hadmérnöki rajzokon a mai Buda vár és Óbuda várai megközelítőleg ugyanolyan magasan vannak ábrázolva, így tehát az óbudai várakat sehogyan sem lehet a mai lapos, Zichy főtérre erőltetni, ott ugyanis sosem volt hegy. Akármilyen nagyokos történész professzor próbálja ezt tovább erőszakolni, ez ma már csak simán hazugság a hivatalos oldal egyes szereplőitől.
LÁTKÉP A BUDAKALÁSZI EZÜSTHEGYRŐL



  • Óbuda várainak a látképeken ábrázolt helyrajza valós és teljes értékűen hiteles, mert a földrajzi környezet létezik, és pontosan megegyezik a hadmérnöki rajzokon látottakkal. Igazolják ezt a Duna-meder rekonstrukciói, a műholdas térinformatika, a helyszínen készült felvételek, a terepen talált rommaradványok és régészeti leletek, a geomorfológiai sajátosságok és jellemzők, és ez utóbbit igazolja az MTA Földrajz-tudományi Intézetének Geomorfológiai Osztálya is.
A végén pedig nézzünk pár képet a területről, ahol a BTM a PMMI és az MRSZ szerint nincs és nem is volt soha semmi, de azért tiltják a kirándulást és feljelentik a kutatókat...

AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG VÁRFAL RENDSZERE

LASSÁNYI GÁBOR (MRSZ ELNÖK)SZERINT EZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS LŐTÉR "A LÉPCSŐRŐL HEGYRE TÜZELÉS GYAKORLÁSÁHOZ"  
:) 
 PICIT ÖSSZEKEVERTÉK A CSILLAGHEGYET TALÁN ISONZÓVAL          

AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA




KURSZÁN VÁRA  AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG TERÜLETÉN

IN SITU  HÉVIZES KŐMEDER ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG

ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG VÁRFAL-KŐ CSAPOLÁS

A HÉVIZES ÁROKBAN MŰKÖDŐ PRÉPOSTSÁGI MALOM TARTÓKÖVE

A KÖRÍVES FAL EGY DARABJA CSAPOLÁSSAL

AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG HATÁRKÖVE
VÖRÖS-MÁRVÁNY ÉLETFONAL MOTÍVUM  XI. SZÁZAD KORLÁTDARAB A SICAMBRIA MEZŐN
KORLÁT REKONSTRUKCIÓ Scheffer Miklós




ÓBUDA WRS SZENT MIKLÓS KÁPOLNÁJÁBÓL XI. SZÁZAD



14.SZÁZAD ÓBUDA WRS 





XI. SZÁZAD



AZ ÓBUDAI TÖRTÉNÉSZ DOGMÁK VÉGÉRVÉNYESEN MEGBUKTAK!


Ideje lenne ezt a hivatalos oldalnak is végre észrevennie...





MARSIGLI VETUS BUDA AZAZ ÓBUDA ÁBRÁZOLÁSA A CSILLAGHEGYRE






Miért nem használják hivatalból, a geomorfológiát, a műholdas térinformatikát, az Óbuda látképein látott várak földrajzi helyének megállapításához? Miért nem veszik figyelembe Vetus Buda-Sicambria városára vonatkozó helymeghatározó okleveleket? Miért hazudtolják meg egyes történészek a valós tényeket, és miért erőltetik tovább a szamárcsapással kialakult dogmákat?



Egyed Zoltán Pajzsvivő 2017.


1 megjegyzés:

  1. Nagyon jól ismerem a környéket, évtizedek óta ott élek, nagy telkem van a jelzett területen. Mindig szerettem a történelmet, fémkeresőztem is régen pár évet. Igen jól ismerem hát a vidéket. Kijelenthetem, hogy ilyen nagy méretű objektumok ott nem voltak, a térkép alapján a 4000nm-es telkemen kéne lenni romoknak. Épitkeztem ott, végigkeresőztem a területet, semmilyen nyom és lelet sincs. A vidék nem volt más mint az alatta elterülő város kiszolgáló hátterre, mészégetőkkel, szőlőkkel stb. Az viszont egész biztos, hogy voltak jelentősebb épületek, a lépcső hegyén kb 30 éve belefutottam egy köves útba, melynek csak a patkái lógtak ki a talajból, ezek élére állított kövek voltak, az út emlékeim szerint feltűnően keskeny volt mai normáink szerint. Kb 10 méteren át tudtam követni, és annak a hegynek a teteje felé futott ahonnan a lakópark képei készültek, és aminek a másik oldalán a lépcsőt találtak. Ez az út az építkezésekkel megsemmisült. Nyilván volt ott valami, volt ott forrás is, sőt kis tavak is a hegy tetején. Ezek a kőbánya miatt kiszáradtak. A Péter hegyen egy szerintem római eredetű út fut(már nem látható hatalmas kövekből van, 20 éve még felszínen voltak). Ez kétfelé ágazik. Az egyik a csókavár bányához megy, ökrös szekér út volt, a másik ága szerintem a békási római kőbányákhoz ment, de ezt elbányászták. A Péter hegy déli oldalán római szőlők voltak, még mindig vannak ott elvadult tövek. A Péter hegy tetején nem valószínű nagyobb épület, mert szikláig lepusztult a talaj, nincs sem árok sem falmaradvány, bár van egy érdekes furcsaság is. A hegyet mészégetésre használták, az egész vidék több évezred civilizációs pusztításának nyomait viseli magán. Megjegyezném, hogy bár nagyon alaposan ismerem a vidék egy részét de mindig érnek meglepetések, még ezen a kis részen is. Abban viszont biztos vagyok, hogy a Péter hegyen és a Róka hegy előtti dombon ahová a királyné várát gondolják vár nem volt, sőt nagyobb épület sem, mert ott minden követ ismerek(azt hiszem :-)) Viszont úgy gondolom, hogy a Róka hegyen volt valami jelentősebb épület.

    VálaszTörlés