NYÍLT LEVÉL
SZÁVOSZT-VASS DÁNIELNEK (Dunai Szigetek Blog)
Örültem, hogy egy ilyen kiváló blog ingerküszöbét is átlépte Egyed Zoltán Buda-elmélete.
Viszont bármennyire is szakszerű, néhány kulcskérdésben adott válasza mégsem felel meg a valóságnak.
A fő kérdés tehát: mosta-e a Csillaghegy (Róka-hegy, Péter-hegy) lábát valamikor a középkorban a Duna. Erre ad frappáns, tagadó választ az írás. Ám néhány helyen rossz az érvelés. Kezdjük az utolsó megállapítással!
Viszont bármennyire is szakszerű, néhány kulcskérdésben adott válasza mégsem felel meg a valóságnak.
A fő kérdés tehát: mosta-e a Csillaghegy (Róka-hegy, Péter-hegy) lábát valamikor a középkorban a Duna. Erre ad frappáns, tagadó választ az írás. Ám néhány helyen rossz az érvelés. Kezdjük az utolsó megállapítással!
„A középkori klímaoptimum korszaka nem a Duna emelkedő vízállásáról szólt. Éppen ellenkezőleg; az alacsonyabb dunai vízállásokkal jellemezhető középkori Magyarországon sorozatban épültek a kolostorok olyan dunai szigetekre,
ahová ma lábon álló nyaralókat se építene senki.”
Ez teljesen hibás érvelés, ugyanis a belinkelt („Középkori meleg korszak” című) magyarázat egyáltalán nem cáfol semmit. Ezt a korszakot követte, mint tudjuk a Kis jégkorszak nevű klímaperiódus (15. sz.-tól a 19. századig), mely során pont olyan tendenciák indultak meg, amik a Kárpát-medencében tartós vízszintemelkedést eredményeztek.
Ezt tárgyalja részletesen:
A tartós, csapadékban gazdag időjárás úgymond folyamatosan „töltötte fel” a térség vízgyűjtő területét, legyen szó a Balatonról, vagy a folyókról.
„13. századtól kezdve azonban a Balaton vízszintje több méterrel emelkedhetett, és alighanem elárasztotta a Nagyberek területét. A vízszint-emelkedés csúcspontja
gyaníthatóan a 16. és a 17. században volt” (54. old.)
„A Balaton közelében található récéskúti bazilika padozatát a 14. században meg kellett emelni a tó vízszintjének, illetve a talajvíz emelkedésének következtében.”(55. old.)
„A középkori meleg időszak csapadékviszonyait talán az ’átlagos módon száraz’ kategóriába tudjuk beszorítani, az viszont biztosra vehető, hogy a 13. századtól kezdődően csapadékosabbá vált a Kárpát-medence időjárása, s elkezdődött a Balaton vízszintjének több évszázados emelkedése, amely a 17. században tetőzött.” (58. old.)
gyaníthatóan a 16. és a 17. században volt” (54. old.)
„A Balaton közelében található récéskúti bazilika padozatát a 14. században meg kellett emelni a tó vízszintjének, illetve a talajvíz emelkedésének következtében.”(55. old.)
„A középkori meleg időszak csapadékviszonyait talán az ’átlagos módon száraz’ kategóriába tudjuk beszorítani, az viszont biztosra vehető, hogy a 13. századtól kezdődően csapadékosabbá vált a Kárpát-medence időjárása, s elkezdődött a Balaton vízszintjének több évszázados emelkedése, amely a 17. században tetőzött.” (58. old.)
Természetesen ha a Balaton emelkedik, ez nem lehet önmagában álló folyamat, az egész Kárpát-medence térségének vízszintemelkedését illusztrálja. Így a Dunának is:
„A késő középkorra vonatkozó régészeti adatok a Duna medrének szintemelkedését valószínűsítik, például a Dunakanyar térségében.” (55. old.)
Schedel világkrónikájában (1493) látható Buda-metszet segítségére volt a régészeknek a budavári ásatási objektumok beazonosításában, és a korabeli vár rekonstrukciójában. Apróságnak tűnhet, de ha jobban megnézzük a Duna szinte az alsó vár falait mossa. Ha a különböző épületelemek azonosítására alkalmas a kép, akkor talán a folyó vízszintjének jelölése is közel állhat az akkori valósághoz. Ha ezt összevetjük a mai vízszinttel, látható, hogy ma mennyivel lejjebb folyik a Duna. Ugyanezt tapasztaljuk a Visegrádról készült metszeteken. A Duna egészen közel folyik a Salamon toronyhoz, de Nagymarosnál is tapasztalható, hogy a part közelebb esik a templomhoz, mint manapság. Mindezek lehetnek pontatlanságok, de ha következetesen egy irányba mutatnak, lehet, hogy van valóságtartalmuk.
Az emelkedő vízállás pontosan abban a korban jelenik meg, amikor a Dillich-féle Alt Ofen metszet is készül.
Most pedig essék arról szó, hogy a csillaghegyi térség terepviszonyai alkalmasak-e arra, hogy ott összefüggő vízfelület legyen! Márpedig a terep kínálja lehetőséget! E blog üzemeltetőjének nem kell külön bemutatnom, hogy Budapest térségében mennyi a Duna átlag vízszintje, ehhez képest a csillaghegyi terület domborzati magassága csak néhány méter és sík területről beszélünk. Ha elképzelünk egy a mainál sokkal magasabb átlag vízszintet, és hozzávesszük azt, hogy akkori árvizek ezt még tetézték, nem kell nagy fantázia hozzá, hogy belássuk, a Róka-hegy előterében víz kellett, hogy legyen. És ne felejtsük el azt sem, hogy nemcsak a Duna vízhozama volt nagyobb, hanem a hegyekből a folyóba ömlő patakoknak is! Az Aranyhegyi-patak például szintén jócskán hozzájárulhatott a terület vízellátásához.
Összevetve az éghajlati tényezőket, a domborzati valamint vízrajzi viszonyokat és a késő-középkor, kora-újkor térségről készült metszeteit, nemhogy ellentmondást nem találunk, de sokkal inkább következetes egymásnak való megfelelést tapasztalhatunk.
Összevetve az éghajlati tényezőket, a domborzati valamint vízrajzi viszonyokat és a késő-középkor, kora-újkor térségről készült metszeteit, nemhogy ellentmondást nem találunk, de sokkal inkább következetes egymásnak való megfelelést tapasztalhatunk.
Üdvözlettel
Scheffer Miklós
Scheffer Miklós
 |
| AMIKOR MÉG A FILATORI GÁT NEM LÉTEZETT - ÓBUDA ÁRVÍZ A MOCSÁROSBÓL |
ÉS A VÉGÉRE NÉZZÜNK EGY TÁJLEÍRÁST !
 |
| ZICHY FŐTÉR = SZIGET ! |
Egyed Zoltán Pajzsvivő
#kozepkoridunameder #obuda #mocsaros #vetusbuda
#zichyfoter #dunaiszigetekblog #szavosztvassdaniel #történelemtanárgeográfus
