Történt az óbudai múzeumban. 2015.03.12. Előadás végén...
MACSKAKÖVES ESTÉK - "AZ ÓBUDAI KIRÁLYNÉI VÁR"
"Középkori várak - virtuális vártúrák" időszaki kiállításunk záróprogramja nem is szólhatna másról, mint az óbudai királynéi vár történetéről! A régészeti feltárások 1908 és 1984 között zajlottak, az előkerült leletek a Budapesti Történeti Múzeumba kerültek. A feltárások izgalmas eredményeiről ezért Dr. Végh András, a Budapesti Történeti Múzeum régész-főmuzeológusa tart előadást 2015. március 12-én, csütörtökön 18 órától!
Tisztelt Dr. Végh András régész úr!
Gratulálok a dogmatikus előadásához, csak így utólag, mert az óbudai múzeumban láthatólag nagyon ideges lett amikor rám ismert, és nem engedett szóhoz jutni. Annak azért nagyon örülök, hogy tájékozódott a kutatásunk állása felől, az okleveleket azonban figyelmesebben kell olvasnia az oldalaimon. Főmuzeológus úr, nem gondolja, hogy illene az érdeklődőknek egy ilyen komoly témát illetően illedelmesen válaszolni a feltett kérdésekre? Ön komolyan úgy gondolja, hogy egy legyintéssel elintézheti az ÓBUDA PROBLÉMÁT és ön, mint "szakember" elvonulva hátat fordíthat a kérdezőnek?! Ezennel felhívnám a figyelmét arra is, hogy adja meg a tiszteletet az előadásán megjelenteknek, és engedje kérdezni azokat is akik jobban értenek a vizsgált területhez és esetleg kényelmetlen kérdéseket is feltehetnek önnek. A jövőben minden előadáson ott leszünk, ha nem én, akkor más, vagy mások fogják számon kérni a több évtizedes mulasztásokat, tehát szokjanak hozzá... Miért fordult ki magából ennyire, amikor az előadása végén emlékeztetni akartam, hogy az óbudai prépostságról hiteles földmérői térképpel rendelkezünk? LÁSD FELKIS TÉRKÉPÉT! És miért nem ismeri a prépostsági templom latin nyelvű megnevezését? Önöknek ezt nem kötelező ismerni, hogy a topográfiát igazolni tudják? Ha oklevéllel és látképpel, geoinformatikával sem tudják igazolni a város topográfiáját akkor mégis mivel tudják, dogmatikus teóriákkal? És miért próbált minket az MTA-ba küldeni "vitatkozni" Nem ön volt az aki a Kossuth rádió műsorában azt a Schönvisneres ostobaságot akarta a hallgatókkal elhitetni, hogy "a magyarok Aquincum romjaira azt hitték, hogy az Sicambria volt" !? Az átkosban még érthető, hogy Herta néni a meg nem talált óbudai prépostságot, amiről tisztességesen ő maga is írt, a közműárkokban látható romfalakkal próbálta összemosni. Persze ez esetben is érthetetlen, hogy hová lett a prépostság temploma alól a HEGY? Miért próbálták a hegytetőn látható Óbuda prépostsági templomát, és egyébként az egész kelet-nyugat irányban húzódó várost Aquincum észak-dél irányú területére erőltetni? Persze az is közre működhetett a hatalmas tévedések elkövetésében, hogy már Bártfai Szabó László korábban ugyanígy tévedett, és így a szamárcsapás már akkor kialakult. Bártfai ugyanis a Dillich Óbuda látképein látható épületeket, a jóval későbbi Kneidinger 1778-as térképén próbálta keresgélni, mint láthatjuk sikertelenül. Tehát a Dillich látkép készítésének ideje után több mint 170 évvel későbbi domborzatot és vízrajzot vették alapul, és a hegyeken tetején látható várakat és Óbuda várost próbálták a Kneidinger mai Óbudát ábrázoló LAPOS területén azonosítani ! A tanulmányból azért tudunk ám rendesen csemegézni
Bizony, alapjában tévesen használták fel Dillich hadmérnök látképeit, és így tévedtek Óbuda város helyét illetően, mind a mai napig egy révhelyet akarnak önök eladni Óbuda városának!
Kezdi már érteni kedves régész úr?
Dillich metszeteit a nagy elődök is felhasználták, és napjainkban más városok feltárásánál is használnak középkori metszeteket. Ön az előadása végén(bizonyára a meglepődés okozta sokktól) azt állította, hogy ez a mesterember nem volt építőmester és egyben rajzoló-tervező, olvasson utána főmuzeológus úr!
Korának, a Speckle utáni korszak kiemelkedő hadmérnökének nevezhetjük, aki az erődfelmérések mellett tervezéssel is foglalkozott. Tehát magyarán szólva egy császári megbízott hadmérnök, egy középkori kém volt, aki nem véletlenül rajzolta meg az Óbudai várakat! Így jellemezte magát:német építész mérnök, rézmetsző, topográfus és katonai író!!! Magyar történelem című műve 1601-ben jelent meg! Ungarische Chronik. 1601 Dilichius Cassel. Őrzési hely: M Nemz múzeum.
Az Óbudát-Alt Ofent ábrázoló metszetképek a valóságot ábrázolják abban a korban!!!
LÁSD: Gárdonyi Albert Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt» Óbuda legrégibb ábrázolása abból az időszakból maradt ránk,amikor lakossága elhagyta s falai pusztán állottak. Dillich Vilmos 1600-ban Kasselben megjelent krónikája ez, melynek teljes címe : »Ungarische Chronica, darinnen ordentliche, eigentliche und kurtze Beschreibung vieler furnehmér Festungen und Städte. Aus alten und newen Schriften, auch der Erfahrung selbe zusammen gezogen und beschrieben, durch Wilchelm Dillich.« Ennek a krónikának a legértékesebb részét azok a metszetek képezik, melyek a török hadjáratok által érintett magyarországi várakat és városokat ábrázolják s amelyek a címlap tanúsága szerint addig még nem jelentek meg nyomtatásban (so bisz dahero niemals in Druck auszgangen). E metszetek közül az egyik Budát és Pestet a Margit-,szigetről, a a másik Budát nyugat felől, a harmadik pedig Óbudát észak felől ábrázolja. A Budát ábrázoló két metszet olyan részleteket tartalmaz, amelyek csupán természet után készült vázlatok alapján voltak előállíthatók. Ilyen vázlatok készítésére a hosszú török háború bőséges alkalmat nyújtott s Dillich mint nagy-tudású és lelkiismeretes művész ismeretes. Az Óbudát ábrázoló metszet középpontját magaslaton álló s körfallal övezett várszerű épület képezi, melytől északnyugatra kisebb-nagyobb falromok közül gúlaszerű épület emelkedik ki. Az előtérben kapubejárat látszik, melytől balra, közvetlenül a Duna partján nagyobb egyházi épület romjai meredeznek. Az utóbbiak olyan festőién vannak elrendezve, hogy a puszta képzelet művének mernők venni, ha a budai metszeteken látható István-torony, továbbá az úgynevezett Csonkatorony nem tanúskodnának Dillich metszeteinek természethűsége mellett.
Folytatják tovább a több évszázados szamárcsapást és megfelelési kényszert? Remélhetőleg csak a témára vonatkozó oklevelek nem ismerése miatt tagadta az 1355. határjárásban is érthetően olvasható prépostsági templom nevét, amit minden oklevelünkben ugyanúgy írnak. Bemásolok ide pár okleveles leírást, kérem ellenőrizze a forrásokat is....
| DL 16023 | ||
KeltHely: Bude Buda Pilis m
Kiadó:PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
| ||||
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Hátlapon
Nyelv: Latin
Irattípus: tiltakozó - eltiltó
névmutató — tárgymutató
ALBA BEATE MARIE VIRGINIS!
Főmuzeológus úr! Miután elmenekült a kérdések elől, nagyon olyan színezete van a történteknek, hogy a régóta tartó problémákat önök továbbra is a szőnyeg alá akarják söpörni! Nem foglalkoznak az ésszerű kérdésekkel, válaszokat sem keresnek, figyelmen kívül hagyják az utóbbi években összegyűjtött helymeghatározó okleveles információkat és terepkutatási eredményeket. Az előadásokon továbbra is az eddigi, alapjában téves azonosításokat erőltetik! Ez lenne a felelős szakmai viselkedés? A berögzült történész dogmák fontosabbak a valós történelemnél és hiteles topográfiánál?
A kifejezetten az ön előadására összeírt kérdéseket azért feltesszük, bár nyilván hiába várunk választ rá.
- Hogyan került az Óbuda város előhegyén látható prépostság temploma a főtérre, és úgy egyáltalán, hol van hegy a ma hivatalosan Óbudának ismert területen?
- Tud látképet mutatni az 1750 előtti időből Óbuda városáról?
- Milyen helymeghatározó oklevelekkel tudja igazolni, hogy az Árpád kori-középkori Óbuda városa a mai főtér környékén található? (lásd határjárások és oklevelek hegyekről szólnak)
- Használtak domborzat és hidrológiai modellezést Óbuda város és a középkori objektumok földrajzi helyzetének meghatározásánál?
- Hogy hívják az óbudai prépostságot latinul az oklevelekben és határjárásokban, és magyarra fordítva?
- Mit jelent a prépostság és Kurszán várának helyét is meghatározó PROMONTORIO szó az oklevelekben?
- Hol tárták fel Óbuda városának délkeleti pontján álló Kurszán várát? Ugye NEM a római körcirkusz az?
- Az előadott város és objektumok pontos helyét tudja térinformatikával igazolni?
- Az oklevelekben sokszor említett, a prépostság HEGY oldalában található KRUMHELTFERDEYE klarissza fürdőépület hol található? Esetleg a főtéren feltárták már korábban?
- Tud a 19.század előtti időből térképet mutatni a Via Magna Strigoniensis nagyút nyomvonaláról?
- Hol található az apácák és pálosok közt folyó perekben a vitát kiváltó, a prépostság bejárata előtt található(hegyen működő) patakmalom?
- Mit jelent TEBESERE szó, és jelenleg mely földrajzi ponton található?
- Hol tárták fel Rév-Jenőt?
- Miért akar egy keresztes lovagvárat a királynéi várnak beállítani?
- Dolgozik a Budapesti Történeti Múzeumnak geoinformatikus szakember? MIÉRT NEM?
- Hol tárták fel Szentjakabfalvát?
- Hol található MEGYER réve jelenleg?
- Tud olyan oklevelet mutatni a középkori Óbuda városáról ahol Aquincumban lévőnek írják az épületeket?
Ugyanis önnek Végh úr értelmezési problémái vannak!
Az, hogy a mai Óbuda területén nem találtak a feltárások során Sicambria feliratú követ, az nem azt jelenti, hogy Sicambria városa sohasem létezett, hanem azt, hogy Sicambria-Óbuda városa nem a mai főtér környékén található!
Minden oklevélben ami Óbuda városáról szól ott a Sicambria helymegjelölés!
Bemásolom önnek ide a saját tanulmányát:
16. Oklevélkivonatok • 1350-1399 (36. oldal)
... királyné jelenlétében az óbudai (de Sicambria) klarisszáknak, ahol leánya is él, ...
17. Oklevélkivonatok • 1350-1399 (37. oldal)
... és általa az óbudai (de Sicambria) klarissza apácáknak, és minden más ...
18. Névmutató (259. oldal)
... Kereked, Korczan, Nádas, Petermann - (de Sicambria) Szűz Mária klarissza apácakolostor 13, ..
Több oldalon keresztül folytathatnánk még a felsorolást Óbuda városáról ami SICAMBRIÁBAN AZ ŐSI MAGYAR FŐVÁROSBAN VOLT!
MIÉRT TAGADJÁK SICAMBRIA VÁROSÁNAK LÉTEZÉSÉT?
MIÉRT AKARJÁK AQUINCUM TERÜLETÉT A MAGYAR FŐVÁROSNAK BEÁLLÍTANI?
Végh úr! Már nincs visszaút, eljött a változások ideje, most van itt az idő feltárni Óbuda városát Sicambriát! De ne Aquincumban keressék, ott csak a révhely(sziget) volt, tanulmányozzák inkább a hadmérnöki rajzokat és a helymeghatározó okleveleket, csak ezek adják a valóságot! Az összes többi pedig csak minden alap nélküli teória, megfelelési kényszer, és az ezekből kialakult történész szamárcsapás. A legszebb pedig az, hogy a tanulmányokban saját magukat cáfolják meg, minden szépen dokumentálva van. Ha továbbra sem változtatnak a mondókájukon, akkor a saját fegyverükkel fogom legyőzni a jelenlegi hivatalos dogmatikus történész téveszméket.
Eredményesebb munkát kívánva....
Egyed Zoltán Pajzsvivő és Kefir a kutyató, valamint a
SICAMBRIA-ÓBUDA PILISKUTATÓ CSOPORT
 |
| A MEGYER FELETT LÁTHATÓ ÓBUDA KIRÁLYI VÁROSA |
Tisztelt Zoltán!
VálaszTörlésAz Óbudáról készült rajzokat (így többesszámban) órákig lehet elemezni, lényeg hogy ennyi mindent nem lehetett csak úgy kitalálni. Én személy szerint megmaradok a Jó szerencse utca és Folyóka utca duónál mint a megoldás kulcsánál.
Üdvözlettel Polyák István