A díszkiadás első lapja a világ legnagyobb történelmi hazugságaira utal!
HONFOGLALÁS ÉS FINNUGRIZMUS?
Ráadásul több nagyon csúnya hazugság juthat rögtön eszünkbe, ahogy ránézünk a Képes Krónika képére. Aki ismeri a jelenlegi történészi hivatalos demagóg álláspontot és
mindenkori kormány-közeli "hagyományőrző" rendezvények ferdítéseit és könyvbetiltásokat, az már tudja miről beszélek. Egyetlen krónikánk sem ír "Honfoglalásról" és azokban sehol sem szerepel ez a műszó, amit csak a történészi téveszmék miatt alkottak meg. Nézzük meg a krónikáink írásait, amit bárki az interneten pillanatok alatt leellenőrizhet.- A Képes Krónika második bejövetelről ír.
- Kézai Krónika második visszajövetelről és azok kapitányairól
- Magyarok Krónikája másodfokon visszatérésről ír
- Thuróczy Krónika Pannóniába másodszori visszatérésről ír
A tények rávilágítanak tehát arra, hogy mi mindig is itthon voltunk a Kárpát-medencében, és a magyarság nem csak ezeregyszáz éves múltra tekint vissza! Természetesen így a finnugrisztika is csak egy kényszerszülemény és áltudomány.
Mindkét hazatérés kapcsán úgy írnak krónikáink Pannóniáról, hogy a visszatérőknek az őseik földje volt, és annak híres fővárosa az a Sicambria, ami jogos örökségük-tulajdonuk. Olyannyira kötelezőnek érezték az ellenségtől visszafoglalni a Szikán hegyen lévő fővárost, hogy azért nagyon komoly áldozatokat is hoztak. Sicambria ősi városáért dúló öldöklő csatákban az elesettek vére vörösre festette a Duna vizét.Ez a Sicambria nevű város ugyanaz, ahol a középkorban Óbuda városa is létezett, nem egyenlő azonban a Zichyék főterével, amit jelenleg Óbudának hívunk! Ott csak egy révátkelő létezett, amit Révjenőnek(Revyeno) valamint Újbécsnek(Vybecs) hívtak.
AQUINCUM = ÓBUDA?
A MAGYAR-RÉV
Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér.
És aztán így folytatódik...
PANNÓNIA FÖLDJE
Árpád vezér pedig huszonegyed napra tanácsot tartván, felkerekedett Ecilburgból, hogy meghódítsa Pannónia földjét egészen a Dráva folyóig.
ISTEN-ISTEN-ISTEN!
A MEGYER FELETT LÉTEZŐ ÓBUDAI VÁRAK
A Pannóniába hazatért magyarok, miután átkeltek MEGYERNÉL, a Duna vizével koccintanak az őslakosokkal. A krónika képén a magyeri rév felett ott látni a királyi palotáit SICAMBRIA-Atilla városának a Csillaghegy tetején, és ez a képi ábrázolás a krónika készítésének idejében meglévő állapotokat mutatja. Ezért is megegyező az óbudai
hadmérnöki rajzokon látott várakkal, és természetesen a terület is ugyanaz! Ez is egy tény, ami azt igazolja, hogy Árpád hazatérő serege nem a római Aquincumba költözött be!
ÓBUDA VÁRAI A CSILLAGHEGYEN |
Szent István pedig nem a ma Székesfehérvárnak hívott területen építette ki Alba Regale hat várból álló városszerkezetét! A Képes Krónika képén a Sycan-köves hegyét látjuk, ahol a Sicamberek fővárosa volt. Sicambria-Óbuda város területét ma Csillaghegynek hívják. Óbuda városa nem a római Aquincumból fejlődőtt ki, hanem az mindvégig megmaradt Sicambria-Pest hegyén.
A megrendelés nyilván arról szólt, hogy szép színes legyen, és történelmi vonzatai is legyenek a díszkiadásnak. A Képes Krónika ábrázolását azonban hatalmas baklövés volt ebbe a kiadványba beleszerkeszteni, hiszen a kép nem Aquincumot és a mai Óbudának hívott területet ábrázolja, -ahogy napjainkban is próbálják ezt megetetni velünk. A felelős kiadónak pedig nyilván fogalma sem volt a krónika képének jelentőségéről, a sok évszázados Történész Dogmákról, Óbuda és Fehérvár még jelenleg is hivatalból fennálló valós, és nagyon súlyos helyrajzi problémáiról.
Egyed Zoltán Pajzsvivő