Az oklevél arról szól, hogy Erzsébet királyné Sicambria városában alapította a klarissza apácakolostort. Tehát az értetlen Schönvisner, ostobaságot adott elő a könyvében! Napjaink kókler történészei pedig akik az állítják, hogy Sicambria nem létezett, azok elferdítik a főváros történelmét a Schönvisneres ostobaság szerint. Lehet, hogy ezért történt "véletlen gépelési hiba" az oklevélnél, és ezért nem tudják a hibát kijavítani?
SIVAMBRIA?!
JANUÁR 18-ÁN ÍRTAM A LEVELET
Rengeteg megírni való dolgom lenne, mert sajnos nekem nincs a blog készítéshez szerzőtársam, egyszerűen nem sikerült senkit találnom az íráshoz. Ez van, úgyhogy ebben az életben már nem tudom utolérnem magam. Most is az a helyzet állt elő, hogy öt különböző témát írok egyszerre, így legalább nem unalmas a blogírás. Azonban megszólalt a fejemben egy vészcsengő, lejárt egy általam adott türelmi idő a Magyar Nemzeti Levéltár osztályvezetője számára.
Pedig írtam én erről már korábban is, de most másként kell írnom az igazság érdekében erről az oklevélről, és arról ami nem történik, pedig ígéretet kaptam rá, fél évvel ezelőtt!
HATALMI GŐGBŐL ÉRKEZŐ VÁLASZ
Ma július 24-e van. A levéltári hibát január 18-án jeleztem, és aztán két hét elteltével kaptam választ. A két hét arra kellett az igazgató hölgynek, hogy(mint a válaszából kiderült,) "A középkori adatbázis egyik korábbi, offline, DVD-n elérhető kiadásában a papír regeszták pdf-je is elérhető volt, ahogyan ezt Ön is nagyon jól tudja, hiszen feltette a regeszta képét a blogjára" átolvassa a blogomat. Csakhogy az ember keresőszóra keres, az adott témának pedig az a szava, hogy Sicambria! A kutatók NEM találják meg az eredeti forrásokat, ha azok helytelenül szerepelnek a levéltárban! Tehát megnéztem most, amikor ezt írom, hogy vajon a Hungaricana oldalán mit találok a Sicambria keresőszóra az okleveleknél? Szerintetek kijavították a hibát? NEM!
Az elmúlt fél év pedig arra elég volt, hogy ne történjen semmi, az ég egy adta világon! Ezért most írom bejegyzésben azt a "véletlen elírást", hogy az Oklevelek közt a Hungaricana oldalán nem lehet megtalálnia Sicambriáról szóló oklevelet, mert állítólag "véletlen elgépelték" és az interneten nem tudják javítani a hibát!(?WTF?) "Sajnos a Hungaricana-s internetes verzióban ezt nem tudtuk megoldani. Arra sincs egyelőre lehetőségünk, hogy a gépelés során keletkezett hibát javítsuk (a c és a v betű egymás mellett van a klaviatúrán, egyértelmű, hogy a gépelés során történt elírásról van szó). Mit gondoltok vajon mekkora feladat egy internetes oldalon egy betűt v-ről c-re átjavítani, hogy a helyes Sicambria szót olvassuk ezentúl az okleveles keresőben? "Köszönjük, hogy a betűhibára felhívta a figyelmünket, az adatbázis következő frissítésekor természetesen javítani fogjuk, addig remélhetőleg nem okoz maradandó károsodást az esetlegesen ,, félrevezetett” kutatók elméjében".
Tisztelt Dr Arany Krisztina osztályvezető! A nagy helyzet az, hogy az elmúlt fél év alatt, önök egy betűhibát nem tudtak átírni, kijavítani! És bizony van egy olyan rossz hírem az ön számára, hogy a betűhibával már rég maradandó károsodást okoztak egyes Óbuda történelmével foglalkozó történészeknél, akik a meglévő oklevelek, egykorú források és helyszíni beszámolók ellenére is azt erőltetik, hogy Sicambria-Óbuda városa nem létezett! Többek közt a Budapesti Történeti Múzeum, Óbudai Múzeum,Aquincumi Múzeum, egyes munkatársai. És akkor jöjjenek a nevek részletesen, hogy kik azok, akiknek nagyon kellenének az okleveleink helyes adatai, ők azok akik a hegyoldalban lévő Sicambria Óbuda történelmét elferdítették. Népessy Noémi sokszorosan, Láng Orsolya duplán, mert Aquincummal kapcsolatban is elferdíti látképeken is a földrajzi környezetet, tízméteres utat felejt el, és szintén hamis térképeket gyártat a nyakig sáros Pazírik Kft-vel. B Szabó János, Spekner Enikő, és hozzájuk tartozik az a Kanyó Ferenc, aki a legnagyobb félreképzett károkozó ebben a történészi hamis Óbuda témában. Hiszen Óbudából diplomázott, miközben arról írnak, hogy az szerintük nem is létezett! Pedig ami nem volt, az nem is van, az nincsen, arról semmi se nincs, tehát abból diplomázni sem lehet!
Az Óbudai Múzeumtól szinte majd mindenki, de a főkolompos neveket itt is ki kell emelni, Viszket Zoltánnal karöltve az a Benyóné Mojzsis Dóra, akinek a fia is valótlanságokat ad elő a Margitszigettel kapcsolatban, mert összemossa azt a Boldogságos Szűz szigetével. És Benyónéval egyetértésben a Visegrádi Múzeum igazgatója, Buzás Gergely is a Pazírikkel együtt, akinek szintén felkerült a Mókus utcai iskola udvaron lévő kolostor kerítésére a neve, azokra a táblákra, amin az utca emberét és az előadásaik látogatóit akarják még inkább butítani a tévképzetükkel, hogy ott, az egykori szigeten létezett Óbuda városa! Tetszik érteni már a hatalmas problémát, tisztelt osztályvezetőnő? Ezért is fontos lenne javítani a hibát, hátha így észhez térnének, a régész-történész kollégái! Értem én, hogy nagyon kínos történészeink számára az az oklevél, amit Óbuda városában alapított, Sicambriában lévő kolostorról szól!Az sem egy utolsó szempont, hogy a nem kutató emberek is láthatják az oklevél olvasatával, hogy a tekintélyelvvel operáló történész gittegylet, valótlanságokat erőltet napjainkban!Az adatbázis következő frissítése melyik szökő-évben lesz majd, ezt azért lehet tudni, ezt meg szabad kérdeznem? Hiszen ön írta a levelében, hogy "az a céljuk, hogy a kutatók megtalálják a forrásokat". Így azt sem látják, hogy létezett, mert nem hozza a kereső! Hiszen a másik két oklevél pedig két c betűvel lett írva Sicambriáról, így azokra is igen nehéz rátalálni,de az nem az önök hibája . Több ezer ember várja válaszát a közösségi oldalon, és természetesen az ön által jól ismert Történész Szamárcsapás blogra is felkerül minden, sokan nem értjük, hogy miért olyan nehéz egy betűt átjavítani?Szíveskedjék tehát most már mihamarább intézkedni, hogy az elgépelés kijavításra kerüljön! Az Insula Beate Virginis- Boldogságos Szűz Szigetéről szóló okleveleknél is szüntessék meg a történész prekoncepciókat, tudománytalan téves elképzeléseket, és azt ne Margitszigetnek írják, ugyanakkor a B.M.V. szigeti apácákat se írják margitszigeti apácáknak! Senki sem igazolta, hogy a két különböző sziget ugyanaz!A Magyar Nemzeti Levéltár ne terjesszen történész téveszméket! Az ékességes szigetet se nyúlnak írják, mert lealacsonyító az óbudai szigetek történelme számára. Tessék egy kicsit gondolkodni, hogy melyik az életszerűbb a fővároshoz tartozó sziget csodálatos palotáira tekintve?! Az Óbuda ékességes(becses) szigetek vagy a nyúl? Sehol nem találtak több száz vagy ezer nyúlcsontvázat, egyik szigeten sem, ne bohóckodjunk már ezzel a "nyúlozással". Insula Leporum mindkét szigetre vonatkozik, gyűjtőnév-megnevezés! Vagy szíveskedjenek átjavítani a félrefordításokat, vagy fordítsák újra az érintett okleveleket, immár tudományosan az adott időszak környezet-földrajza, és vízrajzi rekonstrukciók alapján. Bízom benne, hogy nem kérek lehetetlent, és talán megbirkóznak a feladattal!
További eredményes és gyorsabban hiteles munkavégzést kívánva
Üdvözlettel, Egyed Zoltán
Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport
A végére még pár tényt fel kell sorolnom, hogy a jövőben is értsék majd azt, ami történt, és ami napjainkban történik.
TÚL SOK A VÉLETLEN !
Távol álljon tőlem, hogy összeesküvés elméleteket gyártsak, de túl sok itt a véletlen! Tényleg olyan ez az egész történet, mintha egy belső kőrnek, egy adott társaság tagjainak, valamiért az lenne a személyes érdekük, hogy elferdítsék, meghamisítsák és eltagadják Pannonia és Magyarország fővárosának, Óbuda-Sicambria városának múltját! Nem gondolom, hogy így van, de olybá tűnik, mert ennyire súlyos dogmákká nőttek már ezek a történész tévhitek.
A császári megbízott "szaktekintély" Schönvisner Stephan azt állítja 1778-ban a római Aquincum romjaira, hogy az volt Attila városa. (Azt akarta volna nagyon megtalálni) De mivel hun palotákat és Árpád-kori épületeket nem talált ugyanott, de még egy kabát gombot sem ami magyar lett volna, így kínjában kitalálta, hogy a krónikáinkban leírt Sicambria városa nem létezett, és krónikáink a valótlanok. Tekintetes Stephan azonban biztosan nem volt egy észkombájn, hiszen arra már magától nem tudott rájönni, hogy ha a római romok felett nem talál hun és Árpád-kori valamint középkori leleteket zsákszámra, akkor az nem azt jelenti, hogy Sicambria-Óbuda városa nem létezett, hanem az azt jelenti, hogy nem ott, hanem az máshol létezett! Halkan megjegyzem, hogy napjainkban Schönvisner díjat osztanak egymásnak a kiemelkedő teljesítményért. Pedig nem kéne, nagyon nem.
A szintén tudománytalan történetírók aztán átvették a tekintetes Stephan Schönvisner képzavarát, és sorban arról kezdtek írni, hogy Sicambria(Óbuda) nem létezett, krónikáink hamisak, és a római Aquincum volt Attila városa! (?) A kocka el volt vetve, innentől fogva már csak Aquincum területén lehetett Óbudát megtalálni. A történész szamárcsapás elindult, kezdetét vette a találgatások kora.
Aztán az évtizedes viták kora lett, mert az Aquincum katonavárosi területén előkerülő romokra ezután azt képzelték, hogy azok Óbuda városának romjai, mert ugyebár ezt a tekintélyesek megmondták. És ezerrel vitatkoztak egymással a tekintélyes történészek, mert lövésük nem volt arról, hogy melyik romemlék, valójában milyen épület lehetett! Mert azok és helyük nem stimmeltek az oklevelek leírásaival. Ekkor már teljesen elterjedt és elfogadott nézett, elvárt dolog lett az, hogy ha valaki régész-történész, előre akart jutni a szamárlétrán, akkor úgy kellett írnia Óbudáról, hogy az a római romokból és kultúrából fejlődött ki. Számtalan könyvkiadás mind ezt igazolja a szocializmus évtizedeiben.
Több generáció nőtt fel úgy, hogy ezt tanulta. És már a tanár is a téveset tanulta, és tanítja ma, napjainkban is. Csoda, ha mostanság ezek a félreképzett "szaktekintélyek" nem értik a probléma okát, és teljesen össze vannak zavarodva? És akiket félreképeztek, a dilettáns wikipedisták is a teljesen debil ostobaságokat írják egymás után, ugye, hogy nem is csoda?! Az eszükbe sem jut a wikipediát uraló diktátor történész ficsúroknak, hogy a Duna hordalék alól ásták ki Aquincumot a XVIII.században, mert a III. században befigyelt a Duna és a római 102.méteres szintet eltüntette. Elsődleges forrást a wikipedián- tehát oklevelet-látképet nem lehet használni. Szerintük másodlagos forrás a hiteles, tehát amit egy félreképzett történész hordott össze, csak az a megfelelő forrásanyag, nekik. Egészen elképesztő ez a buli! Elég ha egy példát nézünk, és rögtön a homlokunkra csaphatunk, hogy ezek mennyire mélyen vannak elbutítva, és még büszkék is magukra az eminensek.
Manapság a félreképzett történész társaság azt akarja bemesélni nekünk, hogy a krónikaírók Aquincum romjaira hitték, hogy az Sicambria volt, és egyébként is az csak egy mondai város, tehát csak azt képzelték, hogy ott laknak, és valójában nem is létezett. Ugye, hogy tiszta bolond az, aki nem normális? Súlyos bajok vannak a történész fejekben: backfire effect! Az érintetteknek egy profi pszichológus kéne, hogy feldolgozni tudják a visszafelé elsülés effektusát!
Sicambriáról oklevelek, egykorú tudósítások, helyrajzi beszámolók, hadi naplók és látképek léteznek, melyek egyöntetűen Sicambria-Ecelburg-Veteri-Vetus Buda
városát a csillaghegyi, kimagasló Rókahegy tetején, és annak hegyoldalában ábrázolják. A helyszínen több oklevél adataival megegyezően azonosítottam a helyrajzot.
Nem csak a krónikáinkat degradálják a tudatlanságuk és az Óbuda helyrajzának téveszméje miatt, hanem az Óbudáról, Vetus Buda-Alt Ofenről készült hadmérnöki rajzokat is hiteltelenítik, mert azok Vetus Buda-Óbuda városát hegytetőn és hegyoldalban ábrázolják, okleveleink tudósításaival összhangban, és azok bizony nem a Zichy Főtér környékéről szólnak(Hegy sincs ott, így Óbuda városa sem).
Ma pedig nem akarják elismerni, hogy mindannyian tévedtek, kezdetektől fogva, és a szamárcsapás szerint másolták, fokozták egymás téveszméit. Ez a bűnös és összezáró társaság, napjainkban tovább tolja a tudománytalan rögeszméket, és előre meghirdetett rendezvényeiken verik át a népet, a történészi hamis Óbudájukkal, a várost az egykori Boldogságos Szűz Szigetére fantáziálva. Kész ciki az egész... ! Ők vajon nem érzik hibásnak magukat, vagy nekik nincs lelkiismeretük?
Remélem ezúttal is kimerítően és tömören írtam össze a problémát, a Magyar Nemzeti Levéltár osztályvezetője számára is érthetően fogalmazva. Búcsúzóul itt egy szép kép a csillaghegyi Buda Vetus városáról, mindkét északi nézetből Dilichtől.
TIPP! AZONOSÍTÁSNÁL A HEGYEKET NÉZNI, MERT A SZIGET AZ NEM MARGIT!
Ne szomorkodjatok történészek a bődületes nagy hibátok miatt, csak több, mint 6.- azaz hat kilométert tévedtetek, Óbuda város valós helyrajzával kapcsolatban. Inkább annak örüljetek, hogy a harmadik kerületben maradt Sicambria-Óbuda városa!
A SZIGETRE FANTÁZIÁLT SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA ÉS A VÁROS VALÓS HELYE KÖZÖTTI TÁVOLSÁG NAPJAINKBAN
Néhány történelem iránt érdeklődő srác összeállt, hogy közösen alkossanak, és megszerettessék a hétköznapi emberekkel is a magyar történelmet.
NA DE ÍGY, A TÖRTÉNETÍRÓI TÉVESZMÉKKEL ÉS HAZUGSÁGOKKAL?
Nyílt levél a Digitális Legendárium munkacsoport és Kanyó Ferenc számára!
A történelemhamisító "munkacsoport", rögtön egy ordas ferdítéssel indítja a témát, ŐS-BUDA és ezt még a nyitóképre is felírták. Így próbálják már alapjában a régóta fennálló helyrajzi problémát komolytalanná tenni. És ez a mi történészeink, és legfőképpen Kanyó Ferenc leginkább gyomorforgató hazugsága! Azonban nem valamiféle régebbi Ős-Budáról van szó, hanem Óbuda helyrajzi problémájáról! Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy amit ma Óbudának hívunk a történészeink téveszméi miatt, a Zichy Főtér és környezete, az a terület a középkorban még szigetként létezett és sosem volt ott Óbuda városa! A Főtér környékén Révjenő és Újbécs középkori települések léteztek, a szigeten lévő két gazdag középkori telep épületeit tárták fel a régészek, és ezekre fogták rá, hogy az Óbuda városa. És pontosan ezért nem tudják az ő hamis Óbudájukat látképekkel és oklevelekkel igazolni! Remélem mindenki számára érthető. Ezért "Ősbudáznak", és ezért hallgatják el az okleveles forrásokat is a történész szélhámosok. Az "Ősbuda" nevet, pont az a Sashegyi Sándor, pomázi kutató, találta ki a pomázi téves elmélete számára, ami ellen annyira küzdött az írásaiban Kanyó. Így tehát most, hogy az "Ős-Buda" nevet kiírták a felvétel nyitóképére, végletekig aljas és sunyi módon próbálnak ebbe a téves elméletbe, és téves elnevezésbe-Sashegyi Sándor tévedésébe belekapaszkodni!
Eredetileg ez egy poszt lett volna a Meta-Facebook nevű közösségi oldalon, de a történelemhamisításairól elhíresült Kanyó, rögtön letiltatta a bejegyzésemet, ahogy korábban is tette ezt már. Hiszen az is kínos volt számára, hogy az RTL Klub felvételén előadott hazugságaival szembesítettem! Olyan lett immár a hazug történésznek a jelentés a Facebook felé, mintha anyuci védelmező szoknyája alá bújna. De miért kell hazudni? Miért kell a mindenki számára elérhető, és nyilvánvaló forrásokat nem létezőnek hazudni? Miért érdeke ez Kanyónak?A válasz a diplomamunkájában van, ahol a történetírói téveszméket lehet elolvasni! Amit az elvárások szerint írt meg, mert napjainkban is az elvárás az, amit a félreképzett történelemtanárok előadnak, és Kanyó csak az elvárásoknak akar megfelelni, amikor a tekintélyelvű tanárainak és a magasabb beosztású kollégáknak hízeleg. Az összes ezt csinálja, kivétel nélkül! A magyar történészek a világ leghíresebb talpnyalói, kifejezetten ebből élnek, hogy hivatkoznak egymás téveszméire. Itt elsősorban Óbuda helyrajzi problémájáról van szó, de persze más történelmi témákban is elképzelhető ugyanez a módszer.
SZEMÉLYESKEDÉS?
Szó nincs ilyesmiről. Nem Kanyó Ferenc személyével van a problémám, hanem azzal, amit elhallgat, elferdít, átmásol és átfogalmaz, a saját nevén előadva, vagy azt állítja, hogy nem is létezik! És én előre figyelmeztettem, hogy a ferdítéseire választ fog kapni, és amit művel, az a tudománytalan múlt, és vesztésre van ítélve. Ez a szolgalelkű történész már most olyan, mint azok a politikusok, akiket nagyon utálok, mert aljas módon hazudnak, és hülyére próbálnak venni mindenkit, miközben egymásból élnek és közben mindenki felfelé nyal. Az Óbuda történészek ugyanilyenek, kivétel nélkül. Az elmúlt két évtizedben, egyetlen tisztességes történésszel nem találkoztam, aki mert volna kiállni az igazságért, az Óbuda helyrajzi problémában. Kollektív felelősségük van, alapjában már azért is, mert több generációt butítottak el a téveszméikkel, és az Óbudának előadott római Aquincummal. De nézzük csak, ki is volt az, aki elsőként is személyeskedett a szakdolgozatában?
Pont Kanyó volt az, aki a vonatkozó okleveleket jól ismerő korábbi kutatókat a negyvenes és hatvanas évekből, burkolt sunyisággal nevezte alternatívnak, és délibábosnak. Közben a valóság az, hogy ő maga az, aki a tudománytalan történészi téveszméket másolja és előadja! Így tehát Kanyónak semmilyen erkölcsi alapja nincs, az okleveleket jól ismerő, korábbi kutatókra jelzőket aggatni. Ők legalább megpróbáltak tenni valamit, a hivatalos ostobaságok ellenében, és nem az évszázados ostobaságokat fújták, ahogy teszi ezt Kanyó! És már a legelső oldalon hivatkozik az írásában arra a Laszlovszkyra, aki a szigeten lévő, Révjenő területén található Werner comes várát-majd szigeti apácák várát adja elő az Óbuda-városi királynéi várnak, bődületes károkat okozva Óbuda történelmének, átverve és félrevezetve az újság, és írásának az olvasóit.
CUI PRODEST-KINEK AZ ÉRDEKE?
Kanyó kiválóan ért tehát a politikához, én meg hányingert kapok az ilyesmitől, mert alapban gyűlölöm a hazugságot. Pláne még azért is, mert Laszlovszky professzor úr a tanulmányában, és most jól tessék figyelni- 1. darab-egy darab olyan oklevelet vagy látképet nem tud felmutatni, ami arra a földrajzi helyre azonosítaná a királynéi várat, vagy úgy egyáltalán Óbuda városát! Egy komoly régész és professzor nem tudja, hogy miként lehet azonosítani egy várost, ezt hogy képzelhetik komolyan ezek a "szakemberek"?A slusszpoén pedig az, hogy a várat meg sem nevezi, és éppen ezért Kanyó sem tud választ adni a vár latin nevére! Katasztrófa és a világ szégyene, amit Óbudával művelnek, ráadásul most, napjainkban. És ezért már nem a történetírók téveszméi a hibásak! Kanyó Ferenc ifjú történészként azt jelenti Óbudának és történelmének, amit Varju Elemér Visegrádnak, a királyi alsó-várnak. És nekem senki ne írjon olyanokat, hogy ez "személyeskedés", mert nem az! Kutya kötelességem felhívni a figyelmet az ilyen elhallgatásokra, és ferdítésekre, mert ezek az egymásnak megfelelni vágyó szolga-lelkűek- másoló történészek, már másfélszáz évszázada teszik ugyanezt. 2022. évet írunk, és a valódi Óbuda városa nincs feltárva! Az egykori sziget területét hazudják hivatalból Óbuda városának, miközben köztudott, hogy a Zichyék majorja szigeten épült. Az állításaikra sem látképes, sem okleveles azonosság nincs és sosem volt. Ezért nem lelték Kurszán várát és az Óbudai középkori Egyetemet, és ezért van az, hogy amiket azonosítottak , és hosszú viták után hallgatólagosan elfogadtak, azok alapjában tévesek és hibásak, és Óbuda városából egyetlen hiteles épületet sem tudnak felmutatni!Úgyhogy nekem senki ne jöjjön a picsogással! Aki-amit előad vagy leír a nevével, azért vállalja a felelősséget. Kanyó meg a buta sleppje pedig hiába próbál a f@szbuknál jelentgetni, mert könyvben is megírom, ami ferdítést és hazugságokat elkövet Óbuda valós történelmének ellenében!
Most pedig lássuk a bejegyzést és a hozzávaló képeket, amit a kretén közösségi oldal "megfélemlítés" címszó alatt törölt, mert a hazudozó történész jelentette a bejegyzést.
Nyílt levél a Digitális Legendárium munkacsoport és Kanyó Ferenc számára! Egy olyan téveszméket másoló előadót sikerült megszólaltatni, aki a dogmák által mászik fel a történész szamárlétrán! És aki az RTL Klub kamerájába is lódított, és a témát is megpróbálta elferdíteni! Már 1:11-nél leállítottam a felvételt, mert Kanyó Ferenc csúsztatása már tetten érhető a legelső mondatában! Nem csak Anonymus ír Árpád fejedelem sírjáról, úgyhogy Kanyó fejezze be a ferdítést, a történész dogmák terjesztését! Miért butítjátok az érdeklődőket, tényeket elhallgatva, ezt nevezitek ti történelem szeretetnek Digitális Legendárium munkacsoport? Miért kell Kanyónak valótlanságokat állítania, miért érdeke ez neki? A Digitális Legendárium munkacsoport pedig miért alkalmaz dilettánsokat egy ilyen komoly témához? Tessék, itt az oklevél: http://feheregyhaza.blogspot.com/2017/06/arpad-fejedelem-hiteles-sirhelye.html Pedig a Kanyó pontosan tudja, hogy létezik ez az oklevél, hiszen amióta ráleltem, azóta több alkalommal is leközöltem már, még a magyar fordítását is!
AZ ALBA ECCLESIA-ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA AJTAJA ELŐTT MŰKÖDŐ MALOM SZERKEZETE
CCCXLVI.
Bizonyíték arra, hogy a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma és Árpád sírja az óbudai szőlőhegyen voltak. 1425.
Mi, Fehérvári Balázs György, János fia Gergely, Benedek fia István, Gvarcsei Benedek bíró és esküdtek és Óbuda minden polgára emlékezetül hagyjuk jelen levelünk által, hogy amikor Péter, az óbudai Boldogságos Szűz Mária-kolostor kegyes apácáinak íródeákja szabályos módon színünk elé idézte a társunkat, a szintén óbudai óbudai Lénárd hospest, minthogy a hegy alatt, a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi templománál följebb lévő szőlőjének útja tönkrement és teljesen megsemmisült, ugyanezen Lénárd előttünk vállalta, hogy egy öreg vadkörtefától, amely a fölső végéhez közel, szőlőjének határában (jócskán följebb, mint a saját földje) van, saját fáradságán és költségén kijavítja és megőrzi illetve ha bárki szót emelne ez ellen az út ellen, és magát Péter deákot békésen és önként ezen az úton nem tudná kiszolgálni, akkor elvállalta, hogy bármely ellentmondóval szemben saját fáradságon és költségen bármely helyen megvédi azt és gondját viseli.E dolog emlékére az említett Péternek kiadtuk jelen, városunk pecsétjével lepecsételt, nyílt formában kiállított levelünket.Kelt az Úr ezernégyszázhuszonötödik évében, a Szent Pál apostol megtérésének ünnepe utáni harmadik napon. (Pecsét helye.)
Eredeti pergamenről. Mivel Árpád vezért a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma közelében, egy kőből épült vízvezeték mellett temették el, sírjának helyét ez a feljegyzés eléggé jelzi. Az, hogy Fehéregyháza az óbudai szőlőhegy alatt állt, más emlékből is bizonyos.
CSAPOLT VÁRFALSZERKEZET
A Boldogságos Szűz Mária Fehéregyházának az óbudai prépostságnak a földrajzi helyét pedig 9. azaz kilenc évvel ezelőtt megtaláltam és beazonosítottam, az oklevelek és műholdas képátfedés módszertan által. Tehát az Anonymus által leírt vízvezető kőmedret megtaláltuk, a csillaghegyi
ANONYMUS KŐMEDER AZ Ó-MALOM HEGYEN
Rókahegyen! Azért ír Anonymus krónikája Árpád fejedelem sírjáról, mert mint Óbuda prépostja, Anonymus a mindennapjait töltötte ugyanazon a helyen, ahol a sír található, az Óbudai Prépostság Fehéregyházán. A VII. században Pannóniában legelsőként megépült, Szűz Máriáról elnevezett királyi kápolnánál temetik el Árpád fejedelmet 907-ben-tehát a fejedelmet egy már régóta létező ősi királyi-keresztény, a Szűz Máriáról elnevezett kápolnához, egy kiemelten fontos helyre temetik! Úgyhogy így "pogányozzátok" ezentúl a hazatérőket, -ti tudatlan történészek- mert ők nem "honfoglalók". Erzsébet királyné, 1310. évben az ősi Szűz Mária kápolnát belefoglalja az új prépostsági templomba, és kiskáptalant létesít a fejedelmi sír gondozására. Mindezért ennek neve az 1355. évi
AZ ELSŐ SZŰZ MÁRIA KIRÁLYI KÁPOLNA-KURSZÁNVÁR TARTOZÉKA-PROMONTORIO VETERI BUDENSIS
A város oklevelei pedig nem szigetről, hanem sziklás szőlőhegyről, alsó-felső városról, és hegyi patakmalmokról, a mai Csillaghegyről szólnak! Túlságosan hosszú ideje etetik téveszmékkel történészeink az Óbuda történelme iránt érdeklődőket! Elég volt ebből! Az elbutított, szemellenzős és tudatlan, ostoba nemzedék értelmi szintje pedig abban mutatkozik meg, hogy amikor a Digitális Legendárium munkacsoport oldalán belinkeltem a Kanyó állításának ellentmondó és létező oklevelet, akkor az oldalt kezelő idióta, nem elnézést kért, mert hülyítik a hallgatóságukat, hanem nekiállt nekem ostobán fröcsögni. Na, úgyhogy erről a "munkacsoportról" is ennyi bőven elég. Talán még átfedés is van a TTE-vel, az Újkoros brigáddal, meg a 3d-s ferdítőkkel, akik Simontornyát és Esztergom várát is videóban hamisítják félre. Félreképzett, tanulatlan és olvasatlan, téveszméket terjesztő mihasznák. Az értelmi színvonalról még az is árulkodik, hogy egy ELTE BTK-t végzett, Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozó hozzászóló szerint az általam belinkelt oklevélben nincs is benne Árpád.
Mutatom az oklevél szövegét, ahogy kezdődik:
Szerinte sepulchri Arpadiani és a régi Alba Ecclesia Beate Marie Virginis(B.M.V.) nem Árpád fejedelem sírját jelenti! Az ilyen illetőnek mit írjon az ember? Ti kedves olvasók mit írnátok neki? Mert én szépet az ilyeneknek nem tudok mondani! És ilyen eszetlenek dolgoznak Múzeumokban, ilyen végzettséggel, és ezek akarják osztani nekünk az észt, ezek képzelnek sokat magukról. Egészen elképesztő! Jajj, most látom, hogy ez a madár kérdezte a Kanyót a műsorban. Ez a Bayer Árpád nevű, a témában tudatlan készíti ezt a műsort. És ez a brigád, a múzeumokban még gyerekeket oktat Open History néven! Értitek ezt kedves olvasók? Na ez a nagyon ciki! Ám a legdurvább az, hogy még volt két olyan eszetlen, aki ezt még lájkolta is.
A legsötétebb időket éljük, Óbuda valós történelmét most is pusztítják, de most már digitálisan, nagyon kifinomult és roppant sunyi módon teszik ezt. Próbálják a téveszmékkel a következő nemzedékeket is elbutítani, ahelyett, hogy rendet raknának abban a zűrzavaros káoszban, amit ők maguk okoztak Óbuda történelmében. Naponta hamisítanak, elhallgatnak, ferdítenek és készülnek a hazug riportok, alapjában valótlan animációk, és téves várábrázolások. Jól figyeljünk tehát, hogy gyermekeinket hová visszük, mit lát és hallgat az a gyermek, és mit akarnak neki előadni. Mert érzésem szerint ez a félretanított új korosztály, bármilyen hazugságra is képes általánosságban is, de leginkább Óbuda történelmével kapcsolatban!
Egyed Zoltán
A történelemtanárból lett tudománytalan geográfus, Szávoszt-Vass Dániel, aki Duna szakértőnek képzeli magát, miközben gőze nincs a Duna középkori környezetrajzáról Óbuda térségében, is bejelentkezett az oldalon. Mondom én, ez egy gittegylet, egymásnak nyalizó, felfelé törekvő és megfelelési kényszeres uram-bátyám társaság, akik a téveszmékkel, és a rómaiak Aquincumával együtt buknak Óbuda helyrajzával kapcsolatban.
Szerencsétlen nem én vagyok, hanem azok az agyalágyultak, akik látható tények ellenében hazudnak, mint például a Békásmegyer földrajzi környezetét meghazudtolni igyekvő Szávoszt. A római imádó, tudománytalan, magát geográfusnak képzelő történelemtanár hazugságait is sorra vesszük a blog további részeiben a szamárcsapás oldalon. Milyen beteg ember az, aki egy videót hátulról kezd megnézni?
Harcsa Gáborral még a kutatásaim legelején, valamikor a a kétezres évek legelején találkoztam Pilisszántón a templomban, ahol a keresztes kőnél mesélte el a családi történetét. Emlékszem, még agyaltam is rajta, hogy segítenem kéne neki, de akkor még milliónyi dolgom volt Óbudával. Ebben az időszakban keresztül-kasul jártuk barátaimmal a Pilist, hogy Sicambriát megtaláljuk. Nem mondtam neki, ám magamban megfogadtam, hogy ha eredményre jutok Sicambria ügyben, akkor utána a segítségére sietek. Belefeledkeztem Sicambriába, és nem számoltam az idő múlásával. Azután, régebben is olvastam ezt a történetet az interneten, és eszembe jutott a fogadalmam, majd nem rég felbukkant a téma itt: Egy magánmedence alatt rejtőzik IV. Béla király elveszett sírja?
És ez késztetett most az írásra, mert az eltelt időszakban komoly eredményeket értem el,( még akkor is, ha erről a hivatalos körökben csak pusmognak). Megvallom őszintén, nem igazán akartam belefolyni Esztergom városának, és egykori épületeinek helymeghatározásába. De az általam használt technika olyan helyeken, illetve váraknál is működik a Google Föld alkalmazással, ahol én még valójában az életben nem jártam. Ez a várkutatásom is ezt bizonyítja, ami egyébként Z Tóth Csabán keresztül kapcsolódik az Óbuda kutatáshoz is. 😁 Hiszen annyira próbálta volna az író, az óbudai metszeteket hitelteleníteni, és a hivatalos téveszméknek megfelelni, a középkori látképek elferdítésével, hogy közben egy másik orbitális történész tévképzetet küldött el nekem. Simontornya ábrázolásával akarta cáfolni az óbudai metszeteket. Én meg ránéztem a képre, és még aznap éjjel megírtam ezt a blogbejegyzést, miközben folyt a könnyem a nevetéstől: A SIMONTORNYA FIKCIÓ
Tehát a történész szamárcsapásnak nagyon is köze van Óbudán keresztül Esztergom városához és az esztergomi történész téveszmékhez is. Mert vaskalapos módon, a tekintély elv alapján és a megfelelési kényszerrel gyártják számunkra a téves történelmet, csakúgy, mint tették ezt Óbudán is! Csak ott persze nem csak egy templomot, hanem még a középkori várost is teljesen tévesen azonosították. Ezért érzem én úgy, hogy a tudásom és alkalmazott módszertanom alapján meg kell írjam a véleményem, a középkori ferences templom valós középkori helyéről is. Én magam is kíváncsi vagyok a majdani végeredményre.Egyed Zoltán
Elsőként olvassuk el az előzményeket!
Harcsa Gábor írása
Esztergomban születtem 1944-ben. 1953-65 között megszakítás nélkül ott éltem. Mivel a vár és az alatta elterülő Prímási Palota között volt a lakásunk, úgy ismertem a térséget, mint a tenyeremet. Ahova be lehetett jutni és ahova be lehetett mászni, oda bementünk illetve bemásztunk a haverjaimmal. Közép-kori tintatartótól óntálig, bélyeges téglától világháborús pisztolyig mindenféle érdekes, izgalmas dolgot gyűjtöttünk a Várhegy líceummal benőtt meredek oldalán.
Amikor apám látta, hogy a történelem iránti vonzódásom nem szalmaláng csupán és hogy még a Primás-szigeti Úttörőház történelem szakkörébe is beiratkoztam, elárulta a család titkát. -A Jókai utca 7. szám alatti, részben emeletes házat nagyapád a húszas évek legelején egy fakereskedő örököseitől vette. Amikor a ház végében csizmadia műhelyt alakítottak ki, a földes talaj alól egy nagy vörös márványlap került elő. Alatta egy hatalmas üreg tátongott. Nagyapád segédei égő újságpapírokat dobáltak a mélybe, melyek vörös márványkoporsókat világítottak meg. A segédek hirtelenjében kötelet meg fáklyákat kerítettek és már ereszkedtek volna le, amikor nagyapád közölte: „Aki lemegy, kereshet más munkahelyet.” Nem akarta a halottak nyugalmát háborgatni, nem hiányzott neki, hogy régészek kutakodásai akadályozzák a csizmadia műhely kialakítását és talán egy kicsit babonás is volt. Elment a legközelebbi kocsmába és az ott poharazgató fuvarosoktól földet rendelt. A végeredmény: huszonvalahány púpozott stráfkocsi föld került az üregbe. Amikor mondtam, hogy szeretném megnézni és hogy milyen jó lenne kiásni, elnevette magát és elmondta, hogy a cipőgyárak számának és termelés növekedésének eredményeképp rohamosan csökkent a kereset a kézzel készített csizmák iránt. A műhelyt bezárták, a helyiséget bérbe adták és, hogy még a mai napig is laknak benne. De azért annyit megtett, hogy elkérte nagyanyámtól a pincekulcsot és lementünk az ősöreg falépcsőkön. Odalent megállt és magyarázni kezdett: ”Jobbra van egy boltíves pince. Szerintem egy ilyennek kell lennie balra is, de lefalazták.” Tényleg féloldalasnak tűnt a pince és az is látható volt, hogy a hatalmas, szürke kváderköveket utólag rakták a boltíves nyílásba. -Nem lehetne kibontani a falat? Jó lenne tudni, hogy ki vagy kik fekszenek a márványkoporsókban -próbálkoztam. -Falbontásról szó sem lehet. Először is azért, mert nagyanyádék nem engednék, másodszor pedig azért mert nem szeretnék megrepedt falakért vagy – ne adj isten- összedőlt házrészért a felettünk lakóknak vagy a szomszéd házban élőknek kártérítést fizetni. Ami pedig a kérdésed második részét illeti, hazafele mutatok valamit. Fél perc múlva megállt a belvárosi plébánia macskaugrásnyira fekvő épülete mellett, a Bottyán János utca Tolbuchin /l985-től újra IV. Béla király/ utca sarkán és felmutatott egy falra erősített pléhtáblára. Olvasni kezdtem: „E hely közelében állt a ferencesek első magyarországi kolostora, IV. Béla király nyughelye.”
Nagyszüleim házát a földszinti borozóval együtt az ötvenes évek elején államosították. A földszintre három család került. Nagyanyámék bérlőként az emeletre szorultak, de a pincét továbbra is kizárólagos joggal használták. A hatvanas évek elején – nagyanyám halála után –gyermektelen nagynéném és férje megkértek, hogy jelentkezzek be állandóra hozzájuk, nehogy az emeleti három szobás lakásba egy idegent beutaljanak. Így is történt. Papíron ott laktam mindaddig amíg az emeleti részt meg-, helyesebben újra megvásárolhatták. Nagynéha jártam a régi, csizmadiaszerszámokat rejtő padláson és egyszer-egyszer segíthettem levinni a virágokat a pincébe. A befalazott részt mindig szent borzongással bámultam. Egyszer még bátortalan javaslatot is tettem, hogy talán ki kellene bontani és megnézni, hogy mi van mögötte. De Bözsi néném olyan jeges pillantást vetett rám, hogy tudtam: amíg ő él, ott nem lesz falbontás. Az én életemben is bekövetkezett néhány változás: jártam a miskolci egyetemre, majd Dunaújvárosban megszereztem az üzemmérnöki diplomát. Mivel főiskolásként sporttudósításokat írtam a Dunaújvárosi Hírlapba, bekerültem a szerkesztőségbe, elvégeztem a MUOSZ-iskolát. 1974-ben újságíróként a Népsport munkatársa lettem. A Blaha Lujza téri sajtóházban akkoriban egy tucatnyi szerkesztőség volt: Népszabadság, Magyar Ifjúság, Szabad Föld, Pest megyei Hírlap stb. 1986 tavaszán a Népszabadságban egy nagy cikket olvastam a székesfehérvári királysírokról. Átballagtam és megkerestem a szerzőt, Réthy Istvánt. Mindent elmondtam neki, amit a témáról tudtam. Megkérdezte, hogy miért nem az esztergomi régészeknek mondtam el mindezt. Azt válaszoltam: megtörtént de a megkeresett régész csak kételkedett és még csak a helyszínre sem jött el. 1986 augusztus 7-én, csütörtökön „A Harcsa-kocsma titka” címmel megjelent Réthy István cikke. Két teljes hasábot kapott a híroldalon, négy fénykép is volt benne. A megkérdezett régész véleménye a következőképpen hangzott: ”Nem hiszek a Harcsa-legendában… Való igaz, az a ház is az egykori királyi város közepén van, annak az 50 méter sugarú körnek a szélén, ahol feltételezésem szerint a királysír lehet. Ám sokkal hihetőbb hogy IV. Bélát és családtagjait a mai plébániatemplom területén fogjuk megtalálni. Hamarosan el is kezdjük a kutatást… A királysírt korabeli leírások, a kiásott templomalapok nyomán kell keresni. Ha ott nem jutunk eredményre, akkor következhetnek a közeli, régi polgárházak alapjainak feltárásai.” A legközelebbi találkozásunkkor a nagynéném módfelett morózus volt, a férje pedig az orrom alá dugott egy hivatalos iratot, mely szerint a ház és udvara régészetileg védett területen fekszik. ”Sokra megyünk a Népszabadságban leközölt cikkel, ha a tetőzet meg a fejünkre omlik”- mondta. Én viszont boldog voltam. Akkoriban úgy tűnt, hogy az isten sem ment meg bennünket a nagymarosi vízlépcső megépítésétől. Sajnáltam volna, ha a megemelkedő Duna vízszint miatt esetleg IV. Béla sírja vagy más régészeti lelet azért enyészik el, mert mi, akik tudtunk róla, hallgattunk.
Közben telt-múlt az idő. 1991-ben meghalt Bözsi néném,1995-ben a férje is követte. Egy per után én lettem az örökösük. Mert sportújságíró vagyok és mert a hajdani csizmadia műhely helyén kialakított lakás tulajdonosa: Sipos Isván az esztergomi röplabdasport oszlopos tagja volt, könnyen szót értettünk. Elmondta, hogy 1959 óta ott lakik és amikor a hetvenes évek elején lakásfelújításkor ajtót helyeztek át, akkora lyukat találtak a padló alatt, hogy az összes törmeléket oda öntötték be. Mikor még azt is hozzátette, hogy ha ők egy megfelelő cserelakást kapnának, felőle az a régész kutakodhatna a lakás alatt aki akar, bogarat tett a fülembe. 1997 novemberében személyesen és faxon is megkerestem a város akkori polgármesterét dr. Könözsy Lászlót. Megpróbáltam rávezetni, hogy mekkora szenzáció lenne, ha a millenniumi ünnepségekre esetleg előkerülne IV. Bélának, az egyetlen Esztergomban eltemetett Árpád-házi királynak márványkoporsója. Válaszra sem méltatott… 1998 márciusában írtam egy italgyártással és forgalmazással foglalkozó részvénytársaság PR igazgatójának is. Érzékeltettem, hogy mennyire öregbítené milliárdos cégük hírnevét, ha segítségükkel lenne feltárva a második honalapító sírja. Közölte, hogy ilyen témákat nem szponzorálnak. Mivel 1962-ben az esztergomi ferences gimnáziumban érettségiztem, és mert az unokaöcsém jelenleg is ott paptanár, őket is megkerestem. Bár éppen kerestek egy vendégháznak alkalmas, az épülettömbjükhöz közeli épületet, a Jókai utca 7. szám alatti – talán az állapota miatt – nem felelt meg nekik. Mert – szó ami szó- a házon már igencsak nyomot hagyott az idő. A tetőgerendák olyan öregek és pudvásak voltak, hogy némelyikbe, 2-3 centire könnyedén bele tudtam dugni az ujjamat. A pincében - egy csőrepedés miatt- egyszer lábszárközépig ért a víz. Amikor pedig a cserepeket kezdte a szél a járdára leszórni és a kihívott ács több milliós ajánlatot adott a tetőszerkezet cseréjére, 1998 nyarán eladtam az emeleti lakást és a pincét is. /Utóbbit Sipos Istvánnak./ Bár már nem voltam birtokon belül, a dolog nem hagyott nyugodni. Telefonon felhívtam az Esztergom-Budapesti érsekséget, Paskai László bíboros érsek úr titkárságát. Először szóban tájékoztattam Spányi Antal püspök urat, majd 1998. december 21-én egy faxban is. Január közepén levélben válaszolt. Amikor leveléből kiderült, hogy azt a régészt kell felhívnom akinek vagy másfél évtizeddel korábban már beszéltem a témáról, de még a helyszínre sem jött ki, lemondóan legyintettem. Azért még becsületből végigvittem a dolgot: Felhívtam a régészt és dr.Cséfalvay Pál úrral az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatójával együtt 1999. február 13-án bemutattam őket Sipos Istvánnak, aki megmutatta nekik a pincét ,a kváderkövekkel lefalazott nyílást és elmondta mindazt amit a témával kapcsolatban tudott. Aztán- mint sejtettem- nem történt semmi. Illetve annyi, hogy még egyszer beszéltem Horváth Jánosné sz. Harcsa Irénnel, apám magas kort megélt nővérével, aki emlékezett a márványlapra, az alatta tátongó üregre, a márványkoporsókra, sőt még falba vájt fülkeszerűségeket is látott. Végezetül nevetve hozzátette:” Ha egy kis vasalót találnak a valamikori feltárás során, akkor azt ne nézzék középkorinak, mert azt véletlenül én ejtettem az üregbe…” A valamikori feltárás nagyon messzinek tűnik. Mert, bár sugallatomra megjelent még egy cikk az Esztergom és Vidéke című helyi lap 1999. április 8-i számában, nem történt semmi. A ház öregszik. Előbb-utóbb alapos felújítására, netán egy részének lebontására is sor kerülhet. Talán akkor, egy leletmentő ásatás során lesz pénz és akarat arra, hogy kiderüljön mit rejtett a föld a Harcsa-ház hajdanvolt csizmadiaműhelye alatt. A sors kegyetlen tréfája lenne ha több évtizedes késéssel de tényleg onnan kerülne elő IV. Béla sírja…
Utóirat
Bár már 2006 elején járunk, a téma nem hagy nyugodni. Ha IV. Bélával kapcsolatos cikket, írást találok, mindig újra kezdem. Nemrég a hajdan volt Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság Dunakanyar című tájékoztatójában, a Dunakanyar 1980-ban megjelent 17. számában találtam egy cikket „IV. Béla király sírja nyomában” címmel. A lényeg: A Kun Béla /ma újra IV.Béla/ u. 3. alatti telken egy kisebb építkezés miatt kutatóárkokat húztak és régészeti kutatást végeztek. Tulajdonképpen a ferencesek középkori templomát remélték megtalálni. Ehelyett – minden valószínűség szerint - a Szt. Péterről elnevezett középkori plébániatemplom maradványai kerültek elő. Ezt a templomot Ruda János 1594-ben készített metszetén – nagy valószínűséggel- sikerült beazonosítani. A cikkíró – a fennemlített régész - szerint a metszet egy részlete ”… az akkor még jórészt épségben fennálló királyi várost Párkány felől, nyugati nézetből ábrázolja. Ezen a város Dunai kapujától délre, a Kis Duna partján álló- homlokzatán három nagy ablakkal ellátott- torony nélküli templomot azonosítjuk a most megtalált romokkal. A ferencesek temploma pedig a mellette balra és hátrébb /keletebbre/ ábrázolt egytornyú templommal lehetett azonos.” Ezzel a feltételezéssel szállnék vitába. Mert bár Lepold Antal az 1944-ben kiadott Esztergom régi látképei című munkájában azt írja Ruda metszetéről, hogy „… a belváros fekvése hibás és a várfalakon belül az épületek rajza képzeleti.” azért valami valóságalapjának kell lennie. Ha pedig van, akkor el kellene gondolkodni azon, hogy a Szent Péterről elnevezett plébániatemplomtól jobbra és hátrébb látható templomszerű épület miért ne lehetne a ferencesek keresett középkori temploma. Hisz a Képes Krónika szerint a templomot „..maga Béla király kezdte építeni, szépen és sok költséggel.” Bonfini pedig Esztergom város leírásakor a következőket közli „ Itt van az érsekség két legelőkelőbb bazilikája: az egyiket Szent István király építtette a kiemelkedő várhegyen, a másikat IV. Béla magyar király Szt. Ferenc tiszteletére szentelte a várhegy alatt elterülő városban.” Bonfini bazilikáról beszél, tehát kiemelte méretét és jelentőségét. Ez a meghatározás sokkal inkább illik a Szt. Péterről elnevezett templomtól jobbra található épületre mint a baloldalira. Tehát a jobboldalira, amely – a metszet szerint is és szerény véleményem szerint is- a Jókai utca 7 számú ház térségében volt. Ott, ahol a huszas évek legelején egy nagy vörös márványlap került elő… Ami alatt egy hatalmas üreg tátongott… Ahol a ledobott égő újságpapírok vörös márványkoporsókat világítottak meg… Amelyek egyikében talán az egyetlen Esztergomban eltemetett Árpád-házi király, a második honalapító IV. Béla nyugszik.
IV. Béla
1247: A tatárok kitakarodása után IV. Béla el- kezdte beváltani fogadalmát: az elpusztított ferences-templom helyén, a királyi városban, a Kis-Duna közelében belefogtak a ferences rendház és a „Segítő Szűz Mária„ templom építésébe.
1269: Befejeződött az építkezés. A város második legnagyobb templomában, közvetlenül főoltár előtt elkészült-még a király életében- IV. Béla és családja vörös márvány sírja. Ebben az évben fiatalon meghalt Béla herceg, IV. Béla legkedvesebb fia.
1270: Május 3-án meghalt IV. Béla és nem sokkal később felesége is. Mindhármukat az előre elkészített sírba temették. De Fülöp, esztergomi érsek a király testét elvitette a ferences templomból a Szt. Adalbert székesegyházba. A szerzetesek a pápához fordultak.
1275: A Szentszék méltányolta a ferencesek érveit /a királyi család még életében kifejezte azt az óhaját, hogy a ferences templomban temessék el őket; a királyi pár a ferences harmadik rend tagja volt/ és a királyi hamvakat visszaszállították a Segítő Szűz Mária templomba.
1526: A kolostort először gyújtották fel a törökök.
1543: Esztergom török kézre került. A ferences templomot dzsámivá alakították.
1594-95: A keresztény hadak ostromának kezdetén rajzolt metszeteken még ép tetőszerkezettel ábrázolják, de Houfnagel ostrom utáni képén a királyi város közepén egy templom vagy kápolna kivételével csak romok vannak.
1683: A törökök kiverésekor Lotharingiai Károly seregével ferencesek is kerültek a városba. Hiába keresték az ősi templom és zárda helyét, a mindent beborító romok miatt nem találták. A város olyannyira elpusztult, hogy új utcarendszere csak a városfal maradványok és vizesárkok közelében követte, követhette a régit.
1697 március 6: Esztergom szabad királyi város tanácsa egy 36 öl széles, 56 öl hosszú telket adományozott és mért ki a ferenceseknek ott, ahol a hagyományok szerint a középkori templom és kolostor állhatott.
1717: Elkészült a ferencesek Szent Anna temploma.
1730 körül Bél Mátyás, korának nagy tudósa úgy vélte, hogy a jelenlegi belvárosi plébánia templom alatt kell elterülnie a IV. Béla által épített Segítő Szűz Mária templomnak.
1738: Ferences adatok szerint a belvárosi plébániatemplomnál és a körülötte fekvő házaknál ásatásokat végeztek. A földben fülkéket, azokban ferences ruhában fekvő csontvázakat találtak. Egy férfi csontvázáról azt állították a hozzáértők, hogy IV. Béla király teteme. A kiásott hamvakat, a városban dúló pestisjárvány miatt a jelenlegi belvárosi temetőbe vitték és ott elföldelték.
1777: Eperjessy István hites földmérő elkészítette Esztergom városának legrégebbi, ismert telekkönyvét és a hozzá tartozó térképet, mely azóta a topográfiai kutatások legbiztosabb alapja. Az elmúlt közel háromszáz év alatt földmunkák során, közműépítések alkalmával a térségben több helyen is vastag falakra, árvizek idején pedig földalatti folyosómaradványokra bukkantak.
1961: A Jókai utca csatornázása közben, nem messze az utcakereszteződéstől gótikus kőfaragvány került elő és került a Balassa Bálint Múzeumba /Ltsz: 61.50.l/ a törmelékkel feltöltött talajból. Mint Prokopp Gyula művészettörténész írja /Komárom megyei múzeumok közleményei 1.Tata, 1968. IV. Béla király sírja/ : „Nem tudunk arról, hogy a ferences zárdán és templomon kívül más nagyobb és díszesebb épület is állott ezen a környéken, ezért felettébb valószínűnek kell tartanunk, hogy annak romjaiból került ide ez a díszesen faragott kődarab.
Lenne pár kérdésünk a hivatalos oldal felé...
Folytatása következik...
Megkell vallanom, hogy kevés olyan felkészült, a kutatási témáját kiválóan ismerő, és szívből szerető emberrel beszéltem életemben, mint Gombkötő Csaba. Ajánlom a hivatalos oldalnak is, hogy figyeljen jobban a kutatásaira!
Ma 2022.Augusztus 18. napját írunk, és most folytatom az én véleményem megírását, a Segítő Szűz-Szép templom, és egyben IV. Béla sírhelyének, valószínűsíthető helyrajzával kapcsolatban. Az én blogjaim és közösségi oldalaimat olvasó követőim, már tudják jól, hogy olyasmibe vágom csak a fejszém, ami valótlan és nem igaz, illetve történész tévedés-dogma. Az eltelt rövid időszak alatt, igyekeztem minden, az interneten fellelhető forrást elolvasni, és meghallgatni. Voltam már a terepen több alkalommal is, hiszen a Laskai antikváriumban is több alkalommal jártam, így körbenéztem a környéken is. Kifejezetten érdekes, és egyben sorsszerűen különleges, hogy a fontos terepbejárástEsztergom királyi városában, pont 15-én, Nagyboldogasszony napján, Mária mennybemenetelének és Magyarország Mária oltalmába ajánlásának ünnepén tartottuk. Mire a városba érkeztem, már a több napos fáradtságom is elmúlt. És időm is volt bőven, hogy még a többiekkel való találkozás előtt, magamban elmélkedjek, és egyedül méricskéljek a rézpálcámmal. Elmesélem a terepkutatói oldalamon, hogy nálam miként indult a rézpálcával való falkutatás, mert fontos, hogy ezt a kedves olvasóim megértsék, még mielőtt bárki is tudománytalansággal vádolna. Működik a dolog, a műholdas képátfedéssel együtt.
JÓKAI MÓR UTCA
A Szent Anna ferences templom sarkán a felirat rávilágít arra a tényre, hogy a Segítő Szűz temploma nem ugyanazon helyen létezett! A kutakodás közben érzékeltem, hogy a Jókai 7. szám területétől déli irányban, a terület lejt. Gombkötő Csaba kutatásának van számomra egy nagyon érdekes mondanivalója a tájolásokkal kapcsolatban. Lehetséges, hogy a ferences Szent Anna templom "furcsa és szokatlan" tornya, azért épült így, mert az tulajdonképpen rámutat az egykori Segítő Szűz ferences templomára! Nézzünk rá a műholdas képre!
Hová mutat a torony? Pontosan az 5-7. szám területére! Én erre szoktam azt mondani, hogy ilyen véletlenek, márpedig nincsenek! Lehet, hogy a ferencesek tisztában voltak azzal, hogy nem a középkori telküket tudták megszerezni, és ezt így jelezték számunkra, a furcsa toronnyal?
Meyerpeck részletgazdag Esztergom látképe, tulajdonképpen önmagában igazolja a Segítő Szűz helyrajzi elhelyezkedését a királyi városrészben. Hiszen, úgymond a közép-résztől, délnyugatra látható ez a nagy-méretű Szép templom, mely IV. Béla nyughelyét is rejti. A királyi város "közép-részt" pedig a mai Ferences Szent Anna templom területének tekintem.
KÖZÉPRÉSZ
A Segítő Szűz temploma, ettől a területtől dél-nyugatra látható egyhangúlag, a Meyerpeck és Zimermann látképek szerint is.Tehát jogosan kereshetjük a sírboltot, a Jókai Mór utca hetes szám alatti pincehelyiségben!
Dr Horváth István nem árulta el az előadásában, hogy milyen épület található a ferences Szent Anna templom alatt. Pedig a látképes azonosításhoz ez fontos. Azonban megtette helyette valaki más.
Hozzátartozik a tényekhez, hogy a ferences Szent Anna templom alatt, egy kisméretű, Árpád-kori, torony nélküli kápolnát azonosítottak, és erről Varga Kapisztrán számolt be, egy előadás alkalmával. Tehát a ferences Szent Anna templom alatt, nem a Segítő Szűz nagyméretű középkori temploma található! A Meyerpeck látképen pedig ezt a mai Szent Anna templom alatti, kis méretű, torony nélküli kápolnát is felfedezhetjük, a Segítő Szűz, nagyméretű épületétől észak-keletre! Így tehát értelemszerűnek kéne lennie, hogy a Szép templom merre keresendő!
A KISMÉRETŰ KÁPOLNA
Zimermann látképe ugyanazon helyen ábrázolja a Segítő Szűz templomát.
A látkép nézőpontját megkeresem a Google Earth műholdas alkalmazással. Kétségtelen, hogy ehhez térlátásra is szükség van. Hála a Jó Istennek, és szüleimnek, ez nekem megvan. A hiteles hadmérnöki látképet a terület földrajzi sajátosságait, és az azonosítási-georeferálási pontokat alapvetőnek véve a műholdas felületre illesztem az arányok megtartásával. Esztergom esetében a Lőrinci és Budai kapukat vettem fix pontoknak, valamint a déli városfal-árok utca vonalát.
Az elkészült kép pedig ez, Zimermann látképe a műholdas felületre illesztve. Én műholdas képátfedésnek hívom.
MŰHOLDAS KÉPÁTFEDÉS
A fedőképet nem húztam teljesen rá, hogy az egykori vizesárok nyomai a műholdas képen is láthatóak legyenek. Így tulajdonképpen amit a hadmérnöki rajzon látunk, ugyanazt látjuk a műholdképen folytatólagosan. És ez így meggyőzően izgalmas. A földrajzi környezet a műholdas képen, még az eltelt több száz év távlatából is igazolja a látképek hitelességét. Pedig csak az utcán sétálva, ez nem érzékelhető, felfedezhetetlen. Tudom jól, hiszen jó nagyot sétáltam, és kerestem a látható nyomokat. A műholdas felületre ráhúzott látkép is a Jókai Mór utca 5-7. szám területére helyezi IV.Béla sírhelyét.
JÓKAI MÓR UTCA 5-7.
A Szép templom a mai házakra merőlegesen állt, a látképek alapján is, és valóban nagy méretű volt. Ismét csak az jut eszembe, hogy Esztergom királyi városrészének pusztulása is, tulajdonképpen analógiát szolgáltat Óbuda-Sicambria királyi és préposti várainak és városának puszta, alig látható jelenlegi állapotára. Csak ott az a szerencsénk, hogy Zichyék nem a városban építették fel a majorságukat, és nem épült rá a város az előzményre úgy, mint Esztergom esetében.
DUPLA FEDŐKÉP-VÁROSSZERKEZET
Véleményem szerint a műholdas képátfedés azért is egy hatásos és látható segítség, mert a valós tájat nézve, egy felületen kutathatjuk a területünket. Ugyanakkor pedig több felületet is egymásra vetíthetünk, és így fontos megállapításokra juthatunk. Olyan információkat kutathatunk fel, melyek korábban nem voltak elérhetőek számunkra.
JÓKAI UTCA 7. BELSŐ UDVARA
VÉGKÖVETKEZTETÉS
Véleményem szerint, a sajnos már elhunyt, Harcsa Gábornak, illetve Gombkötő Csabának igaza van. Nagyon is valószínű, a műholdas képátfedések, és a helyszínen tapasztalt mérésekből ítélve, hogy a Segítő Szűz-Szép temploma, IV.Béla sírhelyét a Jókai Mór utca 7.számú ház pincéje rejti. Az ötös számú ház, és a hetes számú ház előtti járdán, tíz lépés szélességű falakat mértem. A hátsó Deák utcában pedig, véleményem szerint, az egykori Segítő Szűz bejárati oldalától, a fal hosszában-felette sétáltunk végig! Ez így áll össze kerek egésszé a helyszínen tapasztaltakból. Nem szabad kijelenteni (még a tekintélyes uraknak sem) Esztergomban, hogy IV.Béla sírja elpusztult, míg a Jókai utca 7.szám alatti pincehelyiség és az alatta lévő üreg teljes átvizsgálása meg nem történt!
Harcsa Gábornak semmilyen érdeke-előnye nem fűződött ahhoz, hogy valótlant állítson. Bár csak futólag találkoztam vele, nem ismertem jól őt, de úgy gondolom, hogy nem is ilyen ember volt. Ez immár, majd száz éves történet! A Harcsa család történetében jól dokumentált pince, soha meg nem lett kutatva! MIÉRT NEM? Mire várunk még, vagy mire kéne várnunk?
A IV. BÉLA SÍRHELYÉT REJTŐ PINCEAJTÓ
Mi most élünk, nekünk most kell cselekednünk, és minél többet, a tőlünk összes telhetőt megtennünk a feltárás érdekében!
Kérjük, támogassa az esztergomi Civitas Regni - Királyi Város, Segítő Szűz elveszett temploma és a rejtekbe helyezett, méltatlan körülmények között nyugvó Árpád-házi IV. Béla magyar király sírjának beazonosítására és megtalálására irányuló független kutatók erőfeszítéseit! Adományaikat az alábbi bankszámlára tudják utalni: Erste Bank Hungary Zrt. ( Gombkötő Csaba ) 11600006-54203700-00148415 (számlaszám) Kérjük, a közleménybe írják: adomány Önzetlen felajánlásaikat és támogatásukat köszönjük!
.jpg)